egyeseknek megengedtetett, hogy a vár közvetlen közelében és a vár sáncára házakat épitsenek, azon kikötéssel, hogy ha a vár, mint erősség visszaállittatnék, házaik kártéritési igény nélkül lebontandók lesznek, igy csakhamar 80 ház épült, mely a Váralja nevet kapta.
A régi Nagyvárad területe arra a kicsiny négyszögre volt szoritva, mely a vártól a mai Piata Unirii (Sz. László tér) nyugati oldaláig terjed, s amely mint egy sziget, körül volt határolva minden oldalról vizzel. Azon alol az Össi-puszta felé terjedő rész, mindenütt mocsaras és puszta földek, bokrok és fák voltak.
A Sebes-Köröst régebben _"Nagy-Körösnek" hivták s a Pece volt a _"Kis-Körös". Ez utóbbi a vár délkeleti oldalán két ágra oszolva folyt kelet felé. Az északi ágnak medrét a mai Str. Saguna (Kapucinus-) és a Str. D. Cantemir (Beöthy Ödön-) uccák képezték, mig a déli ág a ma már bebótolt Pece helyén a tüzoltó laktanyáig folyt, itt északnak kanyarodva a mai Gen. Mosoiu (Kert-) uccában mosott magának medret s az ucca torkolatánál egybe olvadt a másik ággal.
A Nagy-Körösnek egyik kisebb ága a mai Str. Vlahuta (Szt. János-ucca) helyén folyt s igy a Szt. János-u. és a Körös jobbpartja közti terület szigetet alkotott. Ugyanigy a Körös balpartja és a Tache Jonescu (Körös-) ucca közti terület is egy sziget volt. Igy nézett ki Nagyvárad még az 1600-as években a az idők folytán a folyók és a szigetek eltüntek s ma 300 évvel később egy virágzó modern várost

találunk helyén. A házak számokkal való ellátása csak az 1784. évben lett elrendelve. 1787-ben tette meg az első intézkedést a városi magisztrátus a város kikövezésére, mig az első aszfaltburkolat csak száz évvel később került Nagyvárad uccáira.
Olaszi és Ujváros egyesitésére a városi magisztrátus már 1769-ben megtette a szükséges lépéseket, de felsőbb helyen az egyezség nem nyert jóváhagyást s igy az csak az 1848. évben alakult egy várossá, amikor is egy választókerület lett. Majd 1860-ban Váralja és Velence különálló községek egyesültek Nagyváraddal.
1784-ben emelkedett az ortodox román (gör. kel.) holdas templom. Ez évben alapittatott városunkban a református egyház, mely első istentiszteletét a Tiszaházban tartotta meg. Első lelkészök Keresztesi József volt.
1786. dec. 30-án városunk közigazgatási életében igen fontos momentumok játszódtak le. E napon zajlott le a községi tanácstagok tisztujitása, mely a következő eredménnyel vágződött: a megválasztott 24 tag közül 8 tag volt magyar, 8 német és 8 görög vallásu (román).
1790 körül, II.József idejében telepedtek le Váralján a zsidók s nemsokára Váraljának két birája volt: egy keresztény és egy zsidó. Az elsö zsidó biró, a még ma is virágzó Mihelfi-család szépapja: Sámuel volt.
1836-ban óriási tüzvész pusztitott a városban s a mentést lehetetlenné tette az irtózatos szélvihar. Ekkor nemcsak a város nagyobbik fele, de még a vár is leégett. A város égése három napig tartott, melyben 178 polgár háza