Ulpianumot is. Később a magyarok vezére Vajk megkeresztelkedett s a keresztségben István nevet vett fel. Ekkor szilveszter pápa egy koronát küldött neki és Apostoli királyi cimet adományozott. Ezen koronával István 1001-ben megkoronáztatta magát s megkezdte az ország szervezését. Elhatározta, hogy tiz püspökséget fog alapitani, melyek közül egy Biharban nyert volna elhelyezést. A püspökség megalapitása azonban csak később, Sz. László király uralkodása alatt történt meg.
Városunk történetét Szent László király legendái vezetik be. A történettudósok közül némelyek Szent István király alapitásának, mások Szent Lászlóénak mondják. Annyi bizonyos, hogy Szent László király idejében a város már állott s mert e fontos hadászati állomást ő erősitette meg, igy szent László királyt, ha nem is a város alapitójának, de ujjáteremtőjének kell elismernünk.
A váradi prépostság alapitásának kora, Szent László uralkodásának második felére, az 1083-1095 közé esik, amikor is egy prépostot és 24 kanonokot helyezett oda; később püspöki egyházzá emelte és sokféle birtok, jog és kiváltság gazdagitotta. A mai Nagyvárad megalapitása tehát szorosan összefügg a váradi káptalan és püspökség felállitásával.
A váradi vár, melyben egykor a püspök

és a káptalani tagok laktak s a székesegyház is állott, nem csak falai által volt erős, hanem azáltal is védett volt, hogy a Félix melegforrásokból eredő Pece, bele volt vezetve a vársánc árkába, mely soha be nem fagyott.
Szent László király holtteste a várban levő Boldogasszony templomában temettetett el , honnan a mongoldulás idején a szent sir kincsét Ecsedre, a Bátoriak erős várába szállitották, hogy azután - a Győrben levő ereklyetartón (hermán) kivül - mind megsemmisüljön.
A pápa III. Béla király kérésére egy bibornokot és több hittudóst küldött Váradra, kik itt a szent király életét, csodatetteit s a nép közérzületét bevizsgálván, Rómában jelentést tettek s Szent László király 1192-ben a szentek közé vétettet fel.
Az elsö váradi püspök I. Sixtus volt, kit Kálmán király Esztergomból helyezett a váradi püspökség és káptalan élére 1103-ban.
A bihari hegyoldalon, már Szent László előtt is volt egy vár, mit _"Valaridi"-nek hivtak s igy alakult át az Ulpianum név Váradra. A régi időkben a város négy városrészből állott, melyeknek külön esküdt birája s igy külön községi életük volt.
I. A tulajdonképpeni Várad a várral és környékével,