II. Olaszi a Körös folyó jobb partján,
III. Velence a vár mögött,
IV. Vadkert a szőlősi határban. Mikor a városrészek egyesittettek, kapta Várad a _"Nagy" előnevet.
II. István király 1130 körül megtelepitette Nagyváradon a Franciaországban azon időben keletkezett premontrei rendet s a Szent Istvánról nevezett Előfokhegyen, melyet még akkor erdő boritott, monostort épittetett. Premontreiek - mint olyan tanitórend - megvetették alapját a később nagy hirre emelkedett váradi főiskolának, mely müködését egész az impérium változásig folytatta, mignem 1921-ben minisztériumi rendelettel bezáratott.
Az első csapás Váradot 1241-ben érte, a tatárjárás idelyén. Benedek püspök Szent László ereklyéit magához véve, elmenekült, mig a káptalan s a város lakossága ott maradt. Rogériusz váradi kanonok a vár erőditéseit kijavittatta s ellenállashoz készült. A tatárok rettenetes pusztitást vittek véghez. A város lakóit leölték, majd a várat vették ostrom alá s éjjel-nappal törték falait, mig a védők el nem hullottak. Rogérius kanonok, e kor történetirója, a _"Carmen Miserabile" cimü munkájában elbeszéli, hogy a tatárok a várost és a várat felperzselték s teljesen elpusztitották.

A várat és a káptalant a tatárdulás után Vince püspök állittatta helyre, IV. Béla király pedig uj erővel kezdett az elpusztult ország felvirágoztatására. Várad benépesitésére olaszokat telepitett le s a városrészek lakóik után neveztettek: Olaszinak, Velencének.
IV. Béla után következő királyok V. István, IV. László és III. Endre megkoronáztatások után elzarándokoltak Váradra Szent László sirjához, sőt III. Endre 1294-ben még országgyülést is tartott itt, amikor halálos itéletet mondott a hatalmas Lóránt vajdára, a trónkövetelő Martell Károly hiveire s a féktelenkedő Tamásfiakra.
1338-ban András püspök templomot épittetet Velencén a Szent Klára-apácák részére. Az ezidőben uralkodó Róbert Károly második nejét Beatrixot a váradi székesegyház sirboltjában temették el s állitólag itt van eltemetve az utólsó Árpádházbeli király is.
1342-ben Nagy Lajos király is elzarándokolt a szent király sirjához s ez alkalommal az egyház részére adományt tett, majd a várost erősitette meg jogaiban.
Mária királyné és Zsigmond király uralkodása alatt Várad jobb napokat élt, fejlődött s az ipar, kereskedelem, müvészet és tudomány virágzott. 1390-ben a királyi pár jelenlétében szenteltetett fel Szent László király müvészi lovasszobra, ércből öntve, megaranyozva, melyet Szudor János püspök két kolozsvári