szobrásszal készittetett.
Mária királynénak váradi látogatása idejében kedvenc tartózkodási helye volt a velencei apáca -zárda, hol lelke mindig nyugalmat és enyhet talált. Meghalt 1395-ben s Váradon temették el.
Biharmegye történelme a XIII-ik század végével emliti először a románokat. IV. László király 1283-ban megerősiti a Rátoldnemzetség tagjainak osztozkodását: e birtokok között van három biharmegyei falu is: Ujlak, Kövesd és Oláhtelek. Ezek közül a két első a Sebes-Körös jobb partján ma is meg van s ezek mellett kellett állania Oláhteleknek is, mely valószinü, hogy később nevet cserélt. 1341-ben már több román községről hallunk Biharmegyében, sőt azok keletkezéséről is.
Mikor 1341-ben a Czibak-nemzeség tagjai Mezőtelegden felül, az egyik atyafit Miklóst, arra is fölhatalmazzák, hogy ha ő, vagy maradékai Ürgeteg és Keszteg közt, az Eskülőpataka két partjára, románokat akarnak telepiteni, azt szabadon tehessék. Még többet mond Demeter váradi püspöknek 1349-iki levele, amikor Péter vajdának megengedi, hogy Fel-Venteren egy román papot tarthasson - ugymond - ezzel leginkább előmozdithatja annak a falunak benépesitését.

1393-ban már a román parasztok rohanták meg Váradot, melyet teljesen kifosztottak.
Zsigmond király 1406-ban Ulászló lengyel királlyal itt kötött véd- és dacszövetséget s két heti vadászatot tartott az ország főrendeinek társaságában. 1422-ben Zsigmond is tartott országgyülést Váradon. Halálakor Szent László mellé temetkezett.
1444-ben a Várna mellett lefolyt török elleni csatában halt el Dominius János váradi püspök és 400 vitéze. Ezen ütközet előtt történt, hogy egy szélvihar darabokra tépte a magyar birodalom nagy zászlaját és Szent László zászlóját, melyet erekje gyanánt tisztelt és féltett a magyar nép. E csatában részt vett a váradi és bihari románság is.
Várad fénykorát a Hunyadiak korában Vitéz János püspöksége alatt érte el. Amikor Hunyadi Jánost 1446-ban a rákosi országgyülés az ország kormányzójává tette, Vitéz János váradi püspök előtt, - ki magas müveltséggel és nagy szónoki tehetséggel rendelkezett - megnyilt a diplomáciai pálya. Hunyadi János minden diplomáciai levelét ő szerkesztette a külföldi udvarokhoz. Ő végezte a béke alkudozásokat Frigyes császárral V. László kiszabaditása iránt. E lángelméjü püspök udvarában nevelkedett Mátyás,