összefoglalva, melyeket mindkét fél elfogadott. Junius 7-én megtörtént az átadás. Ezt a jelenetet örökiti meg a városháza főlépcsőházában levő falfestmény.
Nagyváradnak a 32 évig tartó török uralom alól való felszabadulása emlékére I. Lipót király régi tallérnagyságu, ezüst érmeket veretett, melyeknek egyik oldalán a Nagyvárad mint török város képe áll, a másik oldalán a béke géniusza s a bevétel napja és éve. Heissler Donátot pedig a király grófi méltóságra emelte.
A felszabadulás után alig egy évre, 1693-ban a tatárok betörése zavarta meg Várad nyugalmát s ez utolsó betörés nemcsak Váradot, de Biharmegyét is egészen elnéptelenitette. A felszabadulás korából van egy hiteles összeirás, melynek eredetije a budai orsz. levéltárban, másolata a váradi káptalan levéltárában fekszik. Ezen összeirás szerint Olaszinak 114 háza maradt meg csupán s azokból 81-ben hajduk (gyalogos katonák), huszárok és német katonák laktak: 12 ház üresen állott s csak 21 háznak volt rendes lakója. Lassanként visszatértek Erdélyből, Tordáról, Kolozsvárról a régi lakosok, ujabb települők is jöttek s igy ujra megindult az élet.
Benkovics Ágoston püspök legelöször is székesegyházat épittetett, mivel a török minden templomot lerombolt. Ekkor épült a még ma is fennálló Tisza Kálmán-téri kis

fatornyu - most orosz - templom. ö vetette meg alapját 6000 forinttal a gimnáziumnak, 21.000 forinttal a papnöveldének s élete végén a püspöki lak épitéséhez fogott, melyet azonban már csak utóda gróf Csáky Imre fejeztetett be.
Benkovits püspök 1702-ben halt meg s halálával megakadt Várad ujraalkotási műve is. Utóda gróf Csáky Imre az 1703-ban kezdődő II. Rákóczi Ferenc harcának lezajlásáig távol volt egyházmegyéjétől, ki nemcsak váradi püspök, de kalocsai érsek, majd bibornok s a királyi kormány egyik tevékeny tanácsosa is volt s igy hol Kalocsán, hol Rómában, hol a pozsonyi országgyülésen, vagy a bécsi udvarnál volt elfoglalva. Azonban ily sokoldalu elfoglatsága mellett sem feledte el, hogy mivel tartozik Szent László városának. Visszaállitotta a káptalant 10 kanonokkal s 1723-ban felépitette a Szent László-téri plébánia templomot.
1710-ben a pestis Nagyváradot sem kimélte meg s lakói a borzasztó betegség elől a hegyek közé menekültek.
Gróf Csáky Imre utódai közül báró Luzinszky István egy évig, Okolicsányi János két évig ült a püspöki székben, igy nagyobb alkotásra idejök nem volt. 1737-ben gróf Csáky Imre testvéröccse Miklós lett Várad püspöke. Püspökségének nyolcadik évében tervbe vette egy impozáns székesegyház épitését, melyet a