város szivében akart elhelyezni, de mielőtt még az alapkövet letehette volna, Kalocsa érseki székére távozott.
Majd gróf Forgách Pál foglalta el a püspöki széket, ki az uj székesegyház helyét a város északi oldalán, Olasziban egy magaslaton jelölte ki, mely az akkori várostól negyedórányira esett. 1752-ben ünnepélyes keretek között tette gr. Forgách püspök a mai székesegyház alapkövét. Megkezdett müvéhez Milánóból hozott épitészt és 24 munkást egy munkavezetővel. Rómában öntetett harangot, mely 4130 fontot nyomott. E harangot a világháboru harmadik évében hadicélokra felolvasztották. Ugyancsak rómában rendelte meg a főoltár képét, melyre ezer aranyat előlegezett.
Intézkedett az iránt is, hogy a káptalan tagjai az uj székesegyház közeléban nyerjenek elhelyezést, miáltal lassan kezdett benépesülni a székesegyház környéke.
E közben, gr.Forgách Pál, a váci püspöki székre nyert kinevezést. Távozása után Mária Terézia királynő 1759-ben báró Patachich Ádámot nevezte ki Várad püspökévé, ki folytatta a székesegyház épitését, rendezte az egyesült románok (görög kath.) egyház ügyeit, s az uj székesegyház mellé egy hatalmas püspöki palotát épittetett, melyet ugyan az a Hilebrandt tervezett, ki a székesegyházat és a budai várpalotát is tervezte.
Nagyvárad kanonokjai is kivették részöket a mai Várad megalapitásában és pedig:
1760-ban Gyöngyösi György kanonok a szegény betegek részére kórházat épittetett.

1765-ben Szenczy István kanonok emeletes épületet állitott és abban 20 ezer forint tőkével tan- és nevelőintézetet nyitott leányok számára.
1776-ban Alapi János kanonok 67.000 forinttal felállitá a nemes ifjak neveldéjét. Majd Csik-Rákosi Salamon József kanonok, ki egész életén át megvont magától minden kényelmet, 53.000 forinttal árvaházat alapitott.
Mária Terézia uralkodása alatt 1777-ben alapittatott az egyesült románok (görög kath.) püspöksége. Elsö Püspök Drágosi Mózes volt.
Az 1752-ben megkezdett székesegyház épitése 1780-ban nyert befelyezést, de nem gr. Forgách püspök tervei szerint, amennyiben az oszlopos elöcsarnok és a nagyszerü kupola elmaradt, de még is Sz. László városa egy hozzá méltó székesegyházat kapott s ezzel Nagyvárad ujraalapitásának kora is véget ér. Egy évszázadig a székesegyház belseje egészen fehér volt, csak a középső kupolában volt meg Schöpf János Ádám bácsi képiró remekmüve, a megváltást ábrázoló freskó festmény. 1878-ban a fehéren maradt falakat Storno Ferenc festő látta el stilszerü falfestményekkel, mely munkáért (...) 34000 forintot kapott. A székesegyház mai formájában óriási belméreteivel, szineinek csodálatos összhatásával frappáns hatást gyakorol a szemlélőre.
1780-ban megnyitották a jogakadémiát, azonban teljes megszervezése csak 1788-ban történt meg.
1782-ben a helytartótanács engedélye folytán